Polgármesteri hivatal.
Lovasberény története
A Mihályváron feltárt földvár maradványai, és az ott talált bronzkori edények bizonyítják, hogy már i.e. is lakták ezt a területet. A Magyarország c. útikönyv szerint itt volt a Dunántúl egyik legnagyobb földvára. A földvár tulajdonképpen nem is vár, hanem a település köré emelt földsáncok sorozata. A mihályvárit a leletek alapján az avarok készíthették. A Szűzvár környékén pedig kelta temetőt fedeztek fel, ahol számos urnát találtak
1898-ban. A Kazal-hegy és János-hegy környékén a római korból származó edényekre és érmékre bukkantak. Ezek szerint Pannónia egyik települése volt ezen a helyen. Az i.e. 12-9. századokban a rómaiak meghódították a Dunántúlt, ahol már különféle népek (illirek, kelták) éltek. Ezt a tartományt nevezték Pannóniának, ahol a rómaiak élénk kereskedelmet folytattak és valószínüleg az itt lévő településen vitt keresztül az egyik útvonal.
A falu nevének eredete:
Többféle magyarázat közül válogathatunk. A nyelvészet segítségével lehet megközelíteni egyik oldalról. Berény nevű település több is van az országban, de mindegyik előtagja más és más. Az előtag valamire utal, ami jellemzi a települést.
Hétfő: 8.00-12.00
Szerda: 9.00-12.00 és 13.00-17.00
Péntek: 8.00-11.00
Pénztár nyitva tartás:
Szerda: 9.00-12.00 és 13.00-14.00
Vélemény írásához be kell jelentkezned